11.rész


Szia Niall *köszöntem*
Szia de te hogy hogy felkeltél? *kérdezte*
Hát mert felkeltem!Miért nem szabad?
De csak az orvos azt mondta hogy nincs esély arra hogy felépülj! *mondta kicsit komoran és lehajtja a fejét*
Niall én csak aludtam *oda megyek hozzá majd magamhoz ölelem*Köszönöm Niall hogy aggódtál miattam
Ezen nincs mit köszönni ez alap dolog *majd felveszem a nutellát és a ketcaput és elkezdelek össze maszatolni majd lou lép be és én pedig véletlenül fejbe találom nutellával és a számhoz kapom a kezem és rögtön oda rohanok egy ronggyal és elkezdem törölgetni de lou lefogja  a kezem és magához szorít és érzem hogy a könnyeivel de én nem tudom tartani és elsírom magam és Lou is megtör és ő belőle is kitör a sírás majd bejön Hazza és röhögve mondja:Na a két szerelmes pár! én pedig válaszul neki dobom a papucsom!
Hercegnőm annyira féltettelek
De nincs miért mert tudod hogy soha nem hagylak el mert nagyon szeretlek!
Hercegnőm én is nagyon szeretlek! *majd megcsókollak*
Na ma nem itthon reggelizünk ugyanis foglalásunk van egy csodás étterembe *mondtam majd felrohantam és gyorsan felöltöztem és a fiúk már kész voltak így indulhattunk is de azelőtt bekötöttem a szemüket hogy ne lássanak semmit majd egy olyan 10 perc múlva ott is voltunk de a fiúk 30 perc alatt akkora számlát csináltak nekem hogy nem győztem kifizetni  majd amikor ki értünk az utcára akkor hátulról valaki lefogott és lekötözött és bedobott egy furgonba majd egy elhagyatott gyárnál voltunk*
*1 hónap múlva már kezdtem feladni a reményt és már nagyon éhes is voltam mert utoljára 1 hónapja ettem majd az ajtón berontottak a fiúk majd Hazza oda jött és kiszabadított a kötél fogságából ami nagyon szoros volt és a celluxot is leszedte a számról majd kimentünk a kocsihoz és onnan egyenesen haza*
*Otthon*
Sziasztok fiúk ugye megint nem sikerült megtalálni Zsófit *mondja lou*
Ami azt illeti de *majd előre lépek majd megállok lou előtt 2 lépéssel mert nagyon koszos voltam de ezt le nem érdekelte így magához húzott és megcsókolt és feltessékelt engem a fürdőbe ahol 2 óra alatt sikerült leszednem magamról azt a sok mocskot de a vágásokat és az ütésnyomokat nem tudtam eltüntetni meg a kötél okozta lilás kékes zöldes foltokat!Így felvettem egy hosszú nacit és pulcsit és bekötöttem a kezeimet majd kimentem a kertbe mert nem akartam a fiúkkal találkozni de sajnos a fiúk a medencében voltak és ott hülyéskedtek így oda mentem és leültem az egyik napozóágyba  és néztem ahogy a fiúk hülyülnek majd egyszer csak Lou-t láttam meg ahogy fölöttem áll!*
Hercegnőm te miért vagy így beöltözve?
Hát azért mert kisebb nagyobb vágások vannak a kezemen! *majd leveszem a kötést*
Jézusom *kapja a szája elé a kezét majd gyorsan vissza rakom a kötést és bemegyek a házba mert nagyon éhes voltam de végül egy falatot 5 perc alatt ettem meg mert semmi nem ment le a torkomon és amikor be akartam menni a szobámba akkor valaki felkapott és kivitt az udvarra és egyenesen beledobott a medencébe de szerencsére ott volt lou aki felhozott a vízből de én olyan dühös lettem hogy amikor bementem bevágtam az ajtót és be is zártak kulcsra és elővettem egy papírt és hagytam a fiúknak egy búcsúlevelet mert már nem bírtam tovább élni a folytonos zaklatások mellet meg a fenyegetések mellet!Ez állt a levélben:
Fiúk!

Amikor már ti ezt a levelet olvassátok akkor én már nem fogok élni ugyanis már elegem van az állandó fenyegetésekből és a rajongók bántásából!Meg nektek sem akarok a terhetekre lenni!Tudjátok hogy nagyon szeretlek titeket!Remélem majd azért emlékezni fogtok rám!
Puszi:Zsófi <3Majd elővettem egy pengét és végig húztam a kezemen és hagytam hogy elöntsön mindent a vér.Majd 1 hét múlva felkeltem és egy kórházban voltam az intenzív osztályon és láttam hogy a fiúk kint várakoznak arra hogy felébredjek de egy nővér volt bent és amikor látta hogy kezdek ébredezni akkor rögtön beküldte lou-t aki egyből be is jött de valamit tartogatott a háta mögött*
Lou mit rejtegetsz a hátad mögött?
Semmit csak egy kis apróságot *majd elővesz egy macit a háta mögül ami egy szívecskét tart és az van ráírva hogy Jobbulást*
De édes vagy loum!!!Nagyon szeretlek *kelek fel majd megölelem lout*
Én is hercegnőm!De ilyet többet ne csinálj!Mert el nem tudod képzelni hogy mi volt velem amikor rád találtam! *majd szorosan magamhoz ölellek*De valamit mutatnom kell!
Mit?
Gyere*majd megfogom a kezed és átmegyünk a mellettünk lévő  kórterembe*
Lou mit keresünk ennél a lánynál?
Nem ismered meg?
Nem
Ő itt Dorcsi!
Mi az nem lehet hisz dorcsi kómában van de nem ebben a kórházban!
Akkor nézd meg a kórlapját *majd megfogom a kezed mert látom h mindjárt össze esel majd ki akartalak vinni de te meg se mozdultál*Zsófi gyere kérlek mert az orvosok nagyon le fognak cseszni!
De de na jó *majd kitőr belőlem a zokogás*
Cshhhhh Zsófi nincs semmi baj!Tudom h most fáj de idővel jobb lesz!Hidd el *ölellek szorosan magamhoz majd oda jönnek a fiúk és elengedem zsófit aki oda rohan harryhez*

Zsófi mi van veled?
Harry itt van dorcsi!
Mi az nem lehet
De igen az előbb voltam bent nála de valami szörnyű volt látni ahogy rá van kötve arra  a sok gépre meg ... *nem tudtam befejezni a mondatomat mert valaki hátulról megkopogtatta a vállamat és amikor hátra fordultam akkor láttam ahogy ott áll dorcsi*Do....Dorcsi *dadogtam*
Zsófiiii *majd átölelt szorosan*
Hugicám de te hogy-hogy felkeltél?Azt hittem már nem lehetséges és azt hittem h amnéziád van!
Igen eleinte az volt de hála harrynek vissza jöttek az emlékeim!Csak azt sajnálom h turnén voltál és tegnap jöttél haza!
De én nem is voltam turnén!Majd csak turnéra fogok menni!
Ja  bocsi!Várj mutasd a kezedet!
A-a
Na mutasd *majd elkapja a kezemet ami tele van vágásokkal!*